Az emlék bennünk születik meg vagy kapjuk?

Az emlék bennünk születik meg vagy kapjuk?

2 különböző valóságot látunk. Tényként kell elkönyvelnünk a média által közvetített tartalmakat, híreket, melyeket évekkel később felemlegetve kérdés, hogy majd a valós vagy valósnak hitt emlékképeinket gazdagítják majd.
Pintye Andrea
Pintye Andrea

online marketing tanácsadó és stratéga

Napjainkban a hamis és a valós információk áramlása a közvéleményben 2 világot teremtett meg. Sajnos nincs lehetőségünk minden információ hitelességét ellenőrízni, más pedig nem teszi meg helyettünk. Szemtanúi lehetünk, hogy a tömegmédiában elszabadult egy olyan szörnyeteg, aminek létezését az anyagi érdekeket támogató marketing tevékenységek tartják fenn a kreált információk kontrollálatlan áramoltatása révén már-már az információs térből is kilépve közénk egy láthatatlan ellenségként, a társaink és közénk állva. Ennek a jelenlegi helyzetnek a léte préselte ki belőlem a következő történetet.

"Bár a klasszikus emlékek megmaradtak, arányait tekintve azonban a digitálisan előállított és rögzített lenyomatok kerültek túlsúlyba. A lenyomatok viszonylag könnyen gyárthatóak voltak. Ami a hálózatra felkerült, az gyakorlatilag örökre ott maradhatott, mint járulékos hulladék, még akkor is, ha hatását tekintve ártalmasnak bizonyult, mind a rendszer, mind az egyedek szintjén. Ez sajnos senkinek nem volt fontos a mi szektorunkban, pedig mindannyian tudtuk, hogy a tömeggyártásban született silány minőségű emlékek lenyomatai olyan "valóság" rendezői lehetnek, melyek veszélyeztethetik a szimulációs tér stabilitását. Az algoritmus gyengeségeit az illúzió varázsa elrejtette a szakavatatlan szemek elől, ezért a felülvizsgálatok során mindig mindent rendben találtak. A hierarchikusan működő fejlesztői gárdában nekünk nem volt lehetőségünk a hibákról tájékoztatni a befolyással bíró közeget. Az általunk jól ismert speciális élményprogram hibáit tulajdonképpen csak mi éreztük fenyegetőnek, hiszen tudtuk, hogy a nagy alapossággal felépített káprázatban a hibás pontok azonban rendkívül támadhatóak voltak, ez pedig komoly okot adott az aggodalomra, miszerint az algoritmus akár egy kontrollálhatatlan és láthatatlan ellenséggé is formálható, ha illetéktelenek irányítása alá kerül. A közegben, ahol mi végeztük a munkánkat, senki nem volt érdekelt abban, hogy lépéseket tegyen a digitális emlékképek fölötti kontroll, de legfőképp a tulajdonjogok megtartásáért. Azzal érveltek, hogy az új emlékek írása felülírja a régiek által kiváltott hatásokat. Nem értették, hogy a rendszerben minden hiba olyan akkord a progressziós folyamatban, ami megállíthatatlan lavinaként egy olyan szelekció létrejöttét is képes lehet elindítani a szimulációs térben, ami a különbözőképpen hangolt frekvenciák miatt az egyedek egyenlőtlen eloszlását eredményezheti, ami hatására pedig a rendszer rendkívül labilissá válhat. Az egyre fenyegetőbb helyzetben nem voltunk tovább képesek tétlenül ülni, ezért úgy döntöttünk a ténylegesen ránk szabott feladatunk mellett az információbiztonság megteremtése lesz a valódi küldetésünk. E cél szolgálatában elkezdtük a hackelést, bízva a tudásunkban és a pozitív kimenetelben."

Az információs térben most jelen van mind a hamis, mind a valós. Sokan tudjuk, hogy az anyagi erőforrásokban nem szűkölködő média és a propaganda képes arra, hogy hamis emlékeket állítson elő. A jövőt tekintve nem mindegy azonban, hogy a valóságra tisztán vagy „kozmetikázott” formában fogunk emlékezni. 

Mit gondolsz magától értetődőnek vehetjük, hogy az emlékeink minden esetben a valós múltunkat tükrözik?
Te hogyan ítéled meg mi a valós és mi a hamis? Szerinted van lehetőségünk ma objektíven látni a valóságot? 

Pintye Andrea

Pintye Andrea

online marketing tanácsadó és stratéga

Adatlap

Maradjunk kapcsolatban!

Közösségünk egy integrált szemléletű, együtt gondolkodó, a kirekesztést és harcot nélkülöző, közösségi összefogás.
Várunk a Facebook csoportunkban is!