Különös találkozás

Minap az egyik tanítómmal beszélgettem. Szeretem a vele való beszélgetéseket, mert sok mindenre rávilágít a megtapasztalásaimmal kapcsolatban. 
Azt kérdeztem tőle, hogy mit mondjak azoknak az embereknek, akiken azt látom, hogy félnek.

-    Miből gondolod, hogy félnek? 
-    Mert állandóan csak a tudományos és a médiából áradó adatokat fújják. És ezzel saját magukat tartják félelemben. Mert elhiszik amit ott látnak és hallanak. 
-    És te mit szoktál nekik erre mondani? 
-    Általában próbálom őket meggyőzni arról, hogy ez nem így van. 
-    És akkor te mit teszel velük szerinted? 
-    Háááát… hm.. akkor ugyan ezt? 
-    Igen. Az egód harcol az igazáért. Ugyan azt teszed amit a média sugároz, csak finomabb verzióban esetleg. De az eredmény ugyan az. Harcolsz velük egy másik nézőpontról meggyőzni őket. Azt gondolom, a harc helyett inkább mutass példát nekik. 
-    Jó, de hogy? 
-    Hiszel te a teremtő Istenben? 
-    Igen hiszek. 
-    És mit teszel amikor félsz? 
-    Beszélek hozzá, hogy segítsen. Meg igyekszem az Isteni tanítást követni. 
-    És mi az Isteni tanítás szerinted? 
-    Hogy elfogadom a másikat? És példát mutatok? 
-    Igen. Azt hiszem érted a lényeget. A szeretet mindent elfogad annak, ami. Nem akarja megváltoztatni. A szeretet a részünk. Mindenkiben ott van. Egy olyan energia, amit ha megtalálsz magadban és növeled az erejét, s másoknak is ezt mutatod, akkor világokat változtathatsz meg vele. De mindenkinek a saját szeretetét kell megtalálnia. A tisztát és elfogadót. 
-    De a zűrzavart hogyan lehet elfogadni ami a világunkban van most? Azt hogyan lehet szeretetté formálni? Ehhez nagyon sok emberre van szükség, hogy mind ugyan azt gondolják és higgyék. Túl nagy ez a világ, hogy mindenkit a szeretetre hívjak. 
-    Nem is tudsz mindenkit elérni. De a szeretet ugyanolyan lehet most, mint ez a vírus. Egy ember elkezdte. Majd tovább adta. És az is másoknak… és a kör csak egyre nagyobb és nagyobb lett. Igaz? 
-    Igen, igaz. 
-    Akkor nincs más dolgod, csak a közvetlen környezetedben terjeszteni ezt a csodálatos új vírust, ami talán az egész világot meg tudja majd változtatni. Ha ügyesen terjesztjük, akkor nagyon sok emberhez el tud jutni. Lesznek olyanok is, akik nem adják tovább. De, ha már csak benne változást idéznek elő a szavaid és a példamutatásod, már egy lelket hozzásegítettél ahhoz, amit Isten szeretettel teremtett bennük. Lesznek, akik immunisak lesznek rá és meg sem hallják a szavaid. Neked nincs ezzel dolgod. Neked csak annyit kell tenned, hogy tovább "fertőzöd" a szeretettel az embereket. Lesznek viszont olyanok akik a megértést és a békét amit lelnek általa, tovább viszik és megosztják másokkal. Erre van most szüksége ennek a világnak. Apropó! Te félsz? 
-    Nem. 
-    És miért nem?
-    Azt gondolom, hogy azért vagyok ezen a világon mert dolgom van. A segítőim annyiszor segítettek át nehéz helyzetekben, hogy megszámlálni sem tudom. Hiszem, hogy ha eddig eljutottam és ennyi nehézséget megéltem, akkor szándéka van velem az Istennek. Csak erre gondolok nap mint nap. Hálás vagyok azért akivé lettem. És még hosszú az út azt hiszem. Még mindig sokat kell tanulnom. Még ha a fő csapáson járok is, azon mindig vannak mellékutak amik még újat tartogatnak nekem. A lényeget azonban már érzem. Segíteni másokat az útjukon. Ez a legszebb feladat amit kaphat egy lélek. Szerintem. És a célok. Annak mindig lenni kell, hogy az ember ne térjen le egyik mellékúton sem hosszú időre.
-    Igen. Ha már a fő csapás megvan és nem kaptál jelet arra, hogy az irány nem jó, akkor folytasd és élvezd amit neked tartogat az út. Mert amikor megszületünk, akkor kezdjük az utunkat. Amikor a lelkünk tovább lép innen, ott fejezed be és érsz célba. A lényeg az addig megtett úton van. De ahhoz, hogy legyen erőnk azt végig járni, ahhoz kell lennie célnak is, amiért úgy érzed érdemes tovább menned. Ez a cél pedig az Isteni szeretet alapján, szintén tiszta és elfogadó. Mert a cél amúgy mindenkinek ugyan az. Megtalálni az élete értelmét, a szeretet fényében. 

Kövess a Facebook csoportunkban is! Írj Te is! Kapcsolódj!