A félelem az egó koronája!
Ha hosszasan félelmetes dolgoknak vagyunk kitéve, akkor két választásunk van!
Csete Nia
Szupervizor, Life- és Egészség coach, Képességfejlesztő tréner
Előbb utóbb alkalmazkodni fogunk, hogy kibírjuk. A személyiségünk függő a szenvedésre, a jajveszékelésekre. Önismeret és stabil identitás nélkül normálisnak tudja tekinteni azt a közeget, ami nem az! Ahelyett, hogy kiutat keresne belőle...
Megkérdőjelezzük amit látunk! Mert a természetes közeg, amiben élünk nem félelemelvű! Ami természetes, az nem életellenes!
Ha az egó már megszokta a félelmetességet, és nem kapja meg a napi adagot akkor eszköztelennek érzi magát. Ezért szétnéz magakörül és keres valamit amivel igazolhatja önmagát. Önmaga szegény, szerencsétlen áldozatiságát a félelmetes helyzetben.
A test anyagi mivoltként jól használható eszköz, a látszatvilág fenntartásához. Hiszen mindig kéznél van! Ezért a szétkapcsolódott elme könnyűszerrel képes felhasználni azt, hiszen a formavilágban minden forma aszerint módosul aminek látjuk. Ha a félelmekkel teleinjektált elme hosszan és módszeresen manipulálja az anyagot kénye kedvére, akkor előbb utóbb a testnek is egótudata lesz.
Az anyag áhítattal szolgálja a “teremtőjét”, hiszen tudja, hogy a figyelem alkotja meg a materiális világot. S amíg az egó fenntartja a betegség látszatát, addig a test is elhiszi, hogy a betegség van. És hogy ő a betegséggel együtt teljes.
A test elhiszi, hogy az ő teremtője a félelmeket káprázó elme. És a szolgálatért lojalitásból megteremti azt, amit az ura elvár tőle. A félelmet.
Mi a testben a formai félelem kifejezése? A betegség.
DE!
A gyógyult elme képes megváltoztatni azt, amit bomlott állapotában az anyagba teremtett.
Ha visszaadjuk a testnek a testtudatosságot, az egónak máris csökkentjük a játékterét.
A fizikai gyógyulás akár abban a pillanatban megtörténhet, amikor az elme beleszeret önnöngyógyultságának teljességébe. Amikor a félelem helyett a szeretetet választja!
De a gyógyulási folyamat csak természetes módon történhet meg. Ezért ha az egyén természete a betegséget mintegy életmódot élte, akkor a gyógyulás az időben fog végbemenni. Mert az adott tudatossági szinten ez így természetes, így lehetséges - biztonságosan.
A gyógyulási folyamatnak nem célja, de része az egyén saját tudatossági szintjén való létrejötte. A Lét ugyanis nem ellensége az emberi mivoltnak. Nem várja el az embertől az azonnali felébredést!
A félelmetes világot projektáló elme a testben félelmetes betegségeket teremt.
A szeretettel telien gondolkodó elme a testben szeretetet, életet és egészséget teremt.
Hit. Hála. Bizalom. Szeretet.
Minden csak önmaga tudatosságának fokán nyilvánulhat meg. Önmaga idejében.
Ezért lehetünk biztosak abban, hogy a gyógyulás már régen megtörtént! És abban is, hogy a gyógyulás útjára lépni biztonságos!
Hisz magát a gyógyulás útját éljük.
Kövess a Facebook csoportunkban is! Írj Te is! Kapcsolódj!